Nem ritka, hogy valaki rendelkezik billentyűzettel, ha írni is tud az illető és jó is benne, az még nagyobb előny, de egy könyv attól még nem születik meg, ha a szövegszerkesztőben már sok leütés keletkezett. Egy papírkönyv megjelentetéséhez hosszú utat kell bejárni, amit egy szerző gyakorlat híján bizony bukdácsolva és sok-sok kudarc árán tud csak megtenni. Ahhoz hogy a vágyott könyv megjelenjen nem árt egy az alapvető könyvészeti ismeretekkel rendelkező személy segítsége. Természetesen érdemes profi szakemberek (könyvkiadó) segítségét kérni, de ez azzal jár, hogy a szerzőnek sok esetben meg kell alkudnia, ami a szövegcorpus rovására is mehet. Sokan ezt elégelték meg, ezért inkább a „self publishing” irányába kacsintgatnak. A magánkiadás sok előnnyel jár, hiszen nem kell megalkudni senkivel, viszont jelen pillanatban nem nagyon kecsegtet haszonnal (papírkiadás esetében, inkább ráfizetéssel számoljunk).
A Shelf Publishing választása esetében pénztárca-kímélőbb a digitális megjelentetése a műnek. A tetemes nyomdaköltség így megtakarítható és a raktározás költsége is, de a szövegből szükségessé válik valamely e-könyves formátum kialakítása, amihez már némi programozói ismeret szükséges. Ráadásul, ha nem áll mögöttünk egy kiadói tevékenységgel és webshoppal működő e-könyvkiadó, akkor a terjesztéssel igencsak bajba kerülhetünk. Természetesen érdemes a közösségi marketinget igénybe venni, de sajnos, ha csak a saját facebook oldalunkra tesszük fel a hirdetést, az nem lesz elegendő, ezért a zsebünkbe kell nyúlnunk, hogy pl. a Facebook fizetett hirdetésként jelenítse meg a potenciális érdeklődők számára a hirdetésünket. Azért ne várjunk ettől nagyon nagy áttörést, mert a hirdetési algoritmusok még nem pontosak, van mit fejlődniük. Attól, hogy a hirdetés megrendelésekor, kiválaszthatjuk a célközönség létszámát, még nem biztos, hogy garantált a siker, hiszen gondoljunk bele, hogy mi hányszor kattintunk egy vonzó reklámra, és hányszor vásárolunk is így?
Ráadásul sokan ódzkodnak a digitális tartalmak megjelentetésétől, hiszen igen könnyen „ellophatóak” megoszthatóak. A magyar felhasználói szokásokat ismerve kimondhatjuk, hogy sok esetben egy e-könyv csak egyszer eladható… ezután már önálló életet él. Persze nagyon sarkítottam a helyzetet, az e-könyvek piaca is működik, hiszen egyre többen szánnak egy „észszerű” összeget az olvasmányokra. Sajnos ennek ellenére az elektronikus kiadványok ára sok esetben alig alacsonyabb a nyomtatott könyvek áránál.
A fenti bevezető elég hosszúra sikeredett, de lássuk, hogy miben tudok én (akár egyetlen – előre egyeztetett – videós konzultációval) segíteni?
- E-könyv esetében a következő fájlformátumokat tudom megszerkeszteni: html, epub, mobi, prc, azw3, lit, txt
- Az e-könyv nemzetközi ISBN azonosítóval lesz ellátva (tudományos, elektronikus mű esetében a DOI azonosítás is megoldható, abban az esetben, ha a mű szabadon elérhető lesz egy dedikált webes felületen).
- Szerkesztés közben olvasószerkesztői, hibajavító, korrektor munkát is végzek.
- Segítek a mű digitális felületen (tudományos mű esetében dedikált repozitóriumban) való elhelyezésében.
- Papirkönyv esetében könyvészeti, szerkesztői tanácsokat is tudok adni.
- Tudományos mű (akár e-könyv, akár hagyományos kiadású) esetében fontos, hogy az alapvető tudományossági kritériumoknak megfeleljen a kiadvány, ezért fontos a címnegyed pontos, szakszerű kialakítása fontos a megfelelő hivatkozáskezelés, lábjegyzetek, hátravetett jegyzetek és az irodalmi bibliográfia szakszerű megjelenítése (ehhez alapvető könyvészeti ismerettel és gyakorlattal rendelkezem).